Sétarepülés

A hőlégballonos sétarepülés általában a Velencei tó környékéről indul, ám ez igény szerint változhat, attól függően, hogy a megrendelő hol szeretne repülni, valamint, hogy az a terület alkalmas-e a felszállásra és a repülésre.

A felszálláskor a hőlégballon pilótája meghatározza a felszállás területét és a repülés lehetséges irányát, melyet elsősorban a szélirány befolyásol.

A sétarepülés után a leszállás helyszíne szintén attól függ, hogy a szél iránya merre mozgatja a hőlégballont.

A sétarepülés időtartama alatt egy kísérőautó követi a hőlégballon útvonalát, ami majd az utasokat visszaszállítja a kiindulási helyszínre, valamint segédkezik az utómunkálatokban.

A kísérőautó nem minden esetben érkezik meg a leszállás helyszínére a hőlégballonnal, hiszen előfordul, hogy olyan területen történik a leszállás, ami gépjárművel nehezen megközelíthető.

A hőlégballonos sétarepülés időtartama általában egy óra, mely az előkészületekkel és a kiindulási helyszínre való visszaérkezéssel együtt 4-6 órát is igénybe vehet.
A sétarepülés alatt az utasok gyönyörködhetnek a tájban, fotózhatnak, videó felvételeket készíthetnek, extrémebb esetekben felköszönthetik, vagy akár el is jegyezhetik egymást.

Igen hatásos és maradandó élmény lehet egy ég és föld között történő lánykérés, és mivel nem hétköznapi a helyszín, elevenen élő emlék marad egész életre.

A hőlégballonos sétarepülés lehetőségének van egy igen erőteljes befolyásoló tényezője, az időjárás.Erős szél és csapadék esetén nem biztonságos a hőlégballonos sétarepülés, ezért ilyenkor a program általában elmarad. Annak meghatározása, hogy a szél erőssége még megfelelő-e, illetve biztonságos-e a felemelkedés és repülés, a hőlégballon pilóta felelőssége, ezért ebben a kérdésben ő dönt.

A téli időszakban egész nap lehetséges a hőlégballonos sétarepülés, ám nyáron, illetve a meleg kora őszi napokban csupán a kora reggeli és a késő délutáni és esti órák alkalmasak a repülésre.

Amikor a levegő túlzottan felmelegszik, például nyáron kánikulában, akkor felszálló légáramlatok keletkeznek, amik igen veszélyessé teszik a hőlégballonos sétarepülést. Ilyen esetben a pilóta nem képes teljesen kontroll alatt tartani a hőlégballont, illetve olyan mértékben megnehezíti az irányítást, a felszállást és a leszállást, ami már veszélyt jelenthet az utasok biztonságára nézve.

Ez a veszély késő ősszel és télen nem áll fenn, mivel akkor a levegő jóval hűvösebb, ezért ebben az időszakban egész nap lehet repülni.